kikelt és rögtön megvert

Tudod miért írtam meg ilyen nyíltan a "biciklilopást"?! Nem-e?! Hát várom a hatást... hátha olyan is olvas, aki veszi a fáradtságot, hogy feljelentsen... Bizonyíték nincs - találja meg a járgányt, aki csak bírja. A tulaja ismeretlen... s talán ő maga sem tudja már, hogy volt-e olyan neki, s hogy az milyen volt. De az élmény, hogy ezért akár több évet is kaphatnék?! Na jó, talán felfüggesztve, mert még büntetlen előéletű vagyok. A vicc, hogy szerintem emberölésért, milliárdok rablásáért kevesebb járna. :S

A mégnagyobb vicc, hogy amikor említettem kedves haverjaimnak, hogy 23-án is lehet dolgozni... egyből köpték rá, hogy hányszáz százalékos bérért. Persze nekem fogalmam sincs, hogy nálunk mi volt a helyzet... dehogy csak a pénz érdekelte őket?! Amikor a többségük egész nap... vagyis napi 8 szánalmas órában, csak egy gép előtt meresztik a... de ezt csak a kockásodásom íratja velem. Legalábbis faterom szerint kezdek olyan falakat építeni magam köré, amitől teljesen meg fogok bolondulni. Csak azért mert megjegyzést teszek pár dologra?! Az ostobaság... az igénytelenség... a nemtörődömség... ésatöbbi. S nem azért mert én annyira tökéletes vagyok. NEM! De ha valamit muszáj megcsinálni, akkor azt a lehető legjobban, a legjobb tudásom szerint.

És ez is az egyik ok... a másik az, hogy nem jár a rossz tett, megtorlás nélkül. Ma este például eszem ágában sem lett volna itthon rohadni. Reggel "időben" mentem dolgozni, rossz szót nem szóltam senkihez... vagyis senkihez sem szóltam semmit. Csináltam, amit mondtak. Dél lett. Már tervezgettem, hogy milyen finomságot csinálok magamnak. Ki is éheztem rendesen. Aztán elfogyott a munka... Vártam! Még többet vártam... a kinti falevelek egy részét is összegereblyéztem még. Aztán hazajöttem, levetkőztem, leültem és pihenésképpen kifújtam magam, hogy majd nekiállok a kaja-készítésnek. Fél 2... 2-re kész is. Utána lenyomom a napi edzés-tervet, kitakarítok itthon és felkészítem magam az esti rocktáras koncertre. Ám kifújás közben megcsörrent a telefon... Hogy én elsunnyogtam, hogy tudtam még mennyi a munka, hogy ott az ebédem a Kulacsból, ésatöbbi...

Utálom a Kulacsos kaját... rosszul is lettem tőle: nyers sült krumpli, hús nélküli panír. :S Aztán a munka közben este lett... Újra hazatekertem. Az edzést megállás nélkül nyomtam, habár akár kihagyhatnák egy-egy napot, deha már csinálom, akkor végigcsinálom rendesen... legvégül hátha lesz valami eredménye. Aztán gyors fürdés, hajmosás... igaz, oda mehetnék zsíros hajjal is, mert nem lógnék ki, de akkor én nem érezném jól magam... igénytelenül. És ezek után még majdnem úgy voltam, hogy bekockáztatom, hogy a még meg nem száradt, vizes hajammal megyek el itthonról, amikor kinéztem az ablakon. Esett! Hát akkor kapja be a...

...de még mindig itt vagyunk!