A mai napi jó cselekedetem az volt, hogy kettő méhet kiengedtem, kitereltem az ablakon... holott ráuszíthattam volna a varrónőkre is, akik vannak nap, mint nap olyan kegyesek, hogy mindent beengednek az ablakon.
Annak idején csak azért cseréltünk ki kettő ablakot nagyobbra, hogy azon fény jöjjön be, és ne vakoskodjanak folyton a neonfény alatt. A világítás ettől függetlenül kell rájuk, plusz a varrógépeken is van külön lámpa - kész fényáradat. És persze van olyan ablak is, amin van szúnyogháló, de az nem elég. Annak is nyitva kell legyen, amin nincs háló, de szinte nagykabátban vannak benn, plusz szünetekben ugyanígy mennek ki dohányozni... Arra nem is térek ki, hogy az a szag, amit ott alkotnak, nem marad kinn, hanem egy az egyben hozzák be magukkal.
De ami a lényeg, és amitől folyamatosan ki van nálam égve a biztosíték: az a fal, amin sorra nyitogatják az ablakokat (a háló nélküli) a betonudvarra néz, plusz a szomszéd házra, ami pont egy köpésre van. Ha nyáron meg van világítva a beton, akkor szinte okádja magából a meleget egyenesen a nyitott ablakon keresztül a varrodába, azon kívül a szomszéd ház legtöbbször gátja mindenféle szélnek. A két ház között néha átfúj, dehogy az ablakon fújjon be, annak az esélye csekélyebb.
Természetesen a hálós ablakok felől szabad az áramlás.... nem véletlenül választottuk pont azokat. És ezt a dolgot nem értem... bármely ember, aki érezni és némiképp gondolkozni is képes, az szerintem képes lenne a fenti tényeket felfogni és megérezni... DE inkább az van, hogy a legyek és egyéb bogarak folyamatosan be vannak engedve. Így a bent lévő, tavaly festett falak, és ablakok állandó ürülék lerakodása helynek számítanak. Természetesen ezek az ösztönlények érzik és tudják merre kell haladniuk tovább... Ahol általában én vagyok! :(
...és még mindig itt vagyunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése