jó vagy rossz

Állandóan felmerül bennem az a kérdés, hogy jó, vagy rossz vagyok?! Azért kell folyamatosan "szenvednem", mert van egy magasabb erő, ami próbára tesz, ami után végre megmutatkozna a jó, vagy rosszság?! Ma is... visszajött a kölcsönadott patentozó alkatrész, természetesen mivel nem sajátként bántak vele, ezért szinte hibásan. Leírhatnám hosszan, unalmasan, és/vagy érthetően pontosan, de a lényeg, hogy nem tudtam vele gördülékenyen dolgozni.

De visszatérve az eredeti gondolatkörhöz... és az emberek is semmibe vesznek, még a saját szüleim is. Szándékosan?! Nem hiszem. DE akkor is furcsa, mert nálam lázongóbb és feltűnőbb jelenséget nem sűrűn látok a környezetemben... és mégis, simán beszélnek velem párhuzamosan, elveszik a helyem ésatöbbi...

Plusz még itt van ez az alvás dolog is. Egyedül csak az ördögre mondják, hogy nem alszik. És én se sokkal többet, és még így is rengeteg energiám van... ha nem eszem egész nap, akkor is. Pedig elvileg abból lehet energiát nyerni, és a pihenésből. Na jó, persze mondhatjuk azt is, hogy nem is csinálok semmit - a legtöbben ezt gondolják - akkor mire is pazarolnám el az energiát?! De ezt inkább hagyjuk. Szerintem teszek-veszek legalább annyit, mint egy átlagember.

És ha nem vagyok az?! Lehet hogy van egy rejtett képességem, ami még nem jött elő... ;) Titokban ebben reménykedem, mert ez sok mindent megmagyarázna. De akkor mi lenne?! És most vissza az eredeti témához: jóra használnám, hős lennék, vagy gonosz, az emberiség ellen fordulva?!

...és még mindig itt vagyunk!