pocsolyavers

Keleti fények, zöldellő mezők
Barna lányok és fehér keszkenők
Lebbentek szét, mint égen a kék
Vödröm elől, mint rájuk önték.

Nem volt benne más, csak egyszerű víz
Nem lúgos, vagy sós, vagy bármilyen íz
Mégis megijedtek, hogy esetleg hideg lehet
A föld mélyéről, a kút biz nem ad meleget.

Szétfröccsent aztán, lett abból sár
Babám belélöktem, hisz csak arra vár,
Hogy ruháját levéve moshassa már,
S míg az szárad, a karjába zár.

Nem várt ő másra, csak egyszerűen rám,
Hogy pirosló szájára csattanjon a szám.
Nem várt ő másra, az én kis babám,
Hogy húsvét napján őt jól meglocsolám.

Szabad-e locsolni?! :p