Régen úgy volt, legalábbis úgy emlékszem, hogy a wc papírról nem csak tudtuk/gondoltuk, hogy újrahasznosított papírból van, de még néha, néhol betűrészletek is látszódtak rajta... A mostani tizenhét rétegű tekercsekről ki gondolná, hogy újrahasznosítás eredménye? Szerintem senki... és nem is hiszem, hogy úgy is lenne. Pusztuljon csak ki az összes erdő, nem kell nekünk a levegő... elég ha összesz..hatjuk magunkat!
A showderklubosok között van egy humorista, aki az egyik stand-upjában arról beszél, hogy lázadó... a wc papírt nem a szaggatott résznél szakítja, mert neki nem mondják, hogy mennyire van szüksége... No igen, ez humor. De az már nem, hogy hogy és miként férhetünk hozzá azokhoz a szaggatott részekhez.
Nem tudom, hogy mindenhol és mindenkinél így van-e, de én szinte mindig "szarul" járok az új guriga megbontásával. A végétől nézve, szinte egy centi sincs hagyva, s ott a "ragasztás"... bele se lehet rendesen kapaszkodni, hogy el lehessen választani a két sort. S ha ez még nem lenne elég gond, a második sornál pont ott van egy szaggatott rész, s amíg erősködünk a ragasztóval, az alatta levő szaggatott résznél máris válik el egymástól a drága papír. S a nagy tépkedés után tenyérnyi darabok mindenütt, amik már csak arra jók, hogy az ember megtörölje a homlokát az izzadságtól, mert kifáradt és felidegesítette ez az egész herce-hurca.
Ám a guriga végére sem jobb a helyzet. Igaz, hogy látszik, hogy nem akartak sor ragasztót használni, de az extra-selymes többrétegű csoda ismét csak cafatokban lóg mindenütt. S hiába válság, a spórolás, értékes papírcafatok kerülnek használatlanul a csészébe, vagy a kartongurigával a szemetesbe...
...és még mindig itt vagyunk!
...és még mindig itt vagyunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése