értékeld 3. rész

Csopak!

Nem akarnék túlzottan kritikusnak tűnni, de az vagyok... Ha nyaralásról legyen szó, általában mindig az van, hogy minél több pénzt kipumpoljanak az emberből, aztán mégse távozz haza jó szájízzel. Persze nem mindig van az, hogy egy-egy konkrét személyt lehetne hibáztatni, vagy számon kérni... Ezért csak az érdekes dolgokat említeném. ;)

Először is, úgy néz ki, hogy Csopak arra van berendezkedve... vagyis pontosabban inkább az odalátogatók többségéről azt kell állítanom, hogy inkább a fiatal, kisgyerekes családokból kerülnek ki. Az éjszakai életbe nem is tekintettünk bele, de úgy hiszem, hogy ezek alapján nem is volt, vagy nem túl jellemző. És lehet, hogy csak a kisgyerekek végett, de úgy vettem észre, az általános türelmetlenség és egyfajta erőszakos hullám szinte egyértelműen érezhető volt.

Az idő tökéletesen alkalmas lett volna arra, hogy végig csak a parton henyéljünk, de dacára a rengeteg naptejnek, így is állandó leégés fenyegetett, plusz a sok pelenkás kicsi is hozzásegített minket ahhoz, hogy a környéket is bejárjuk.

Elhajóztunk Tihanyig, megmásztuk az apátsághoz vezető meredélyt, Füreden megnéztük Jókai villáját és az asztalát is. Más villába tévedve, láthattuk Scherer Péter-t munkában. Egy kisebb sétát tettünk a Tagora-sétányon, a "híres" fák között, valamint a csopaki templom-romok és vízmalom előtt is elhaladtunk párszor. A híres bortermelő vidéken már sajnos egyetlen pincészetbe sem sikerült bemennünk... részben azért is, mert külső ránézésre nem keltettek olyan hatást, mint amilyet egyszer régen Eger környékén tapasztaltam/tunk, hanem inkább olyanok voltak, mint a magánházak. Viszont így sem jöttünk haza helyi borok és némi kóstolás nélkül. :) A pince élményt, a kis hűsölést pedig letudtuk azzal, hogy barlangásztunk is keveset Füreden. 

Nyilván a Balaton és a rengeteg turista miatt, az árak az egeket szántották, még a nagykereskelmi láncokhoz tartozó kisboltokban is. A 400 Ft-os palacsinta és 990Ft-os fényképnél azért már nyugodtan meg tudtuk húzni a határt. Az utolsó vacsoránknál úgy tűnik a legjobb helyre toppantunk be, a legjobb időben. Volt is szabad asztal és a kaja és finom volt. Ellentétben Azurák Csabával, aki képes volt a barátaival 10 percig is várni, hogy felszabaduljon egy... ebből is gondoltuk, hogy olyan rossz helyen nem l-ehetünk! :P

...de hazajöttünk és még mindig itt vagyunk!